A hold �tm�r�je nem �ri el az 500 kilom�tert, �s az elm�letek szerint egy ilyen par�nyi �gitestnek a Holdunkhoz hasonl�an hidegnek �s inakt�vnak kellene lennie. A megfigyel�sek azonban �lesen c�folt�k az elm�leti j�slatokat: a Cassini kamer�i hatalmas m�ret�, g�zb�l, v�zp�r�b�l �s apr� j�gdarabk�kb�l �ll� heves ki�raml�st tal�ltak, amely a Szaturnusz E jel� gy�r�komponens�t is t�pl�lja.Az Enceladus felsz�n�n nyomokban sz�ndioxidot tartalmaz� v�zj�g tal�lhat�, amely a hold nagy r�sz�n �reg �s kr�terekkel bor�tott. A d�li pol�ris vid�k azonban geol�giailag meglep�en akt�v, friss felsz�ni alakzatok tark�tj�k. Az els� magyar�zatok szerint a felsz�n alatti foly�kony v�z felsz�nre t�r�se okozza a megfigyelt hatalmas gejz�rt. Ezzel az elk�pzel�ssel az a baj, hogy a kil�vellt anyagfelh� 10 sz�zal�ka sz�ndioxidot, met�nt �s nitrog�nt tartalmaz, amit foly�kony v�z fizikailag k�ptelen felvenni a holdon uralkod� alacsony nyom�son.A Susan Kieffer (University of Illinois) vezette csoport �j modellje szerint a nitrog�nt �s amm�ni�t a j�g egy k�l�nleges alak� krist�lya tartja oldott �llapotban, amely az �r v�kuumj�val �rintkezve a d�li sarki reped�sekben robban�sszer�en elbomlik. Ez a folyamat eredm�nyezi az eml�tett g�zok gejz�rszer� kil�vell�s�t. Az �j modell lehet�v� teszi a gejz�r m�k�d�s�t 80-100 fokkal alacsonyabb h�m�rs�kleten is, mint a foly�kony vizes elm�let, azaz a val�s�got jobban megk�zel�t� k�r�lm�nyek k�z�tt reproduk�lja a megfigyel�seket.A d�li p�lus k�rny�k�n er�s a tektonikai tev�kenys�g is, amely szinte egyfolyt�ban "nyitja/z�rja" a felszini reped�seket. A kil�vell�sek anyaga az alacsony gravit�ci� miatt k�nnyed�n eljuthat az E gy�r�be, m�g a visszamaradt v�zj�g a k�l�nleges felsz�nform�kat gazdag�tja.