K�BE V�SETT �S F�BA �RT T�RT�NELEM A magyars�g �si �r�sa: az un. "rov�s�r�s" A magyars�g egy olyan sz�tesett Eur�p�ba �rkezett, amelyben csak a g�r�g�knek, a r�maiaknak (�s az etruszkoknak) volt �r�sa. �seink a K�rp�t-medenc�be minden eur�pai �r�srendszert�l k�l�nb�z� olyan saj�tos �r�srendszert hoztak be, amellyel ma is 2600 �ves bels�-�zsiai sz�vegeket el tudunk olvasni. Az 58 nyelvet besz�l� Mezzofanti b�boros (1774-1849) Frankl �goston cseh nyelv�sznek �rta 1836-ban: "A magyarok maguk sem tudj�k, hogy nyelv�k milyen kincset rejt mag�ban". Sir John Bowring (1792-1872) az 1838-ban megjelent Life and Works I. k�tet�ben pedig �gy eml�kezik meg nyelv�nkr�l: "A magyar nyelv egyetlen darabb�l �ll� term�sk�, melyen az id� viharai karcol�st sem ejtettek… a magyar nyelv eredetis�ge csod�latos". Az �si magyar �r�s eredet�r�l sok n�zet alakult ki; egyik sem meggy�z�. A t�rk�k �r�sa a sz�sz�nida pehlevi �r�ssal van legk�zelebbi rokons�gban (Thomsen, N�meth Gyula), amely feltehet�en szogd k�zvet�t�ssel jutott el a t�rk�kh�z. Vannak (Gy�rffy Dezs�), akik �r�sunkat a m�noszi �r�sb�l, m�sok (Campbell, Bakay Korn�l) viszont a sumer �s az egyiptomi k�p�r�sb�l vezetik le mondv�n, hogy a f�n�ciaiak az egyiptomi k�p�r�sb�l els�sorban a m�ssalhangz�s csoportjelekb�l fejlesztett�k ki a rov�s�r�st, az els� bet��r�st. Ak�rmelyik kult�rter�letr�l sz�rmaztatjuk is a magyar �r�sbelis�get, kapcsolatai nem az Ur�l-vid�k�re, hanem az �kori magaskult�r�k vil�g�ba vezetnek. Az �shorezmi �s "az �si magyar �r�s" jeleinek nagysz�m� egyez�se arr�l tan�skodik, hogy a magyar �r�s jelk�szlete m�r a Kr.el�tti m�sodik �vezredben "�ssze�llt". �seink �r�s�nak els� anyaga feltehet�en a fa volt, �r�eszk�ze pedig a v�s� vagy valamilyen �les szersz�m lehetet, mellyel a f�ba v�st�k, r�tt�k �r�sukat. Nyilv�nval� - ahogyan err�l a k�nai �vk�nyvek is megeml�keznek - a hunok l�gy anyagra is �rtak, ezek azonban csak eleny�sz� mennyis�gben maradtak meg. Mivel a rov�s neh�z mesters�g volt ez�rt t�rekedtek a r�vid�t�sekre, hogy kev�s jellel sok jelent�st fejezhessenek ki. A rov� r�vid�t�seit a magyar nyelv t�rv�nyeihez igaz�totta, aff�le "gyors�r�si" rendszerrel dolgozott. �si �r�sunkban minden hangra - sz�tagra - �n�ll� jelet haszn�ltak, ez�rt nyelv�nket csak �si rov�s�r�sunkkal lehet le�rni, kifejezni �s gyerekeinket csak ennek szellem�ben lehet a magyar �r�st �s olvas�st ma is tan�tani. (Ma az�rt van annyi dyslexi�s gyermek, mert az "angolsz�sz" m�dszerrel akarj�k a fiatalokat magyar nyelvre tan�tani.) Amikor a magyars�g �tt�rt a latin bet�s �r�sra, a latinban 13 hangunkra (dzs, stb.) nem volt jel, ez�rt olyan nyelvezet j�tt l�tre, amelyet a magyar ember sohasem besz�lt. Mivel jelent�seb rov�sfelirataink el�sz�r Erd�ly ter�let�r�l ker�ltek el� (T�szoktet�, �nlaka stb.), ez�rt ezt az �r�st t�vesen "sz�kely-magyar" rov�s�r�snak nevezt�k, holott ez az �r�s sem a sz�kelyekhez nem k�thet�, sem pedig rov�s�r�s nem volt