A V�nusz tanulm�nyoz�sa nagyon fontos, mert bolyg�szomsz�dunk m�g ma is sz�mos rejt�lyt tartogat. A tud�sok szeretn�k meg�rteni, hogy a F�ldh�z eredetileg nagyon hasonl� bolyg� mi�rt k�vetett alapvet�en m�s fejl�d�si �tvonalat, mint sz�l�bolyg�nk. A V�nusz l�gk�re az �let sz�m�ra m�rgez� g�zok kever�ke, felsz�n�n az �vegh�zhat�s miatt majdnem 500 fok van, �s a nyom�s is t�bb t�zszerese a f�ldinek.Venus Express feladata a l�gk�r tanulm�nyoz�sa, valamint az esetleges vulk�ni aktivit�s felder�t�se. A szond�ra emiatt sz�mos cs�cstechnol�gi�j� m�szert telep�tettek. A PFS spektrom�ter (Planetary Fourier Spectrometer) fogja l�gk�r �sszet�tel�t �s h�m�rs�klet-eloszl�s�t r�szletesen felt�rk�pezni, valamint az esetleges vulk�ni aktivit�st kimutatni. A SpicaV/SOIR (Spectroscopy for Investigation of Characteristics of the Atmosphere of Venus) m�szer seg�ts�g�vel lehet�s�g ny�lik a v�z-, oxig�n-, �s k�nvegy�letek kimutat�s�ra a l�gk�rben. A napsz�l fels� l�gk�rrel val� k�lcs�nhat�s�t az Aspera (Analyser of Space Plasma and Energetic Atoms) tanulm�nyozza majd. A m�r jelenleg is m�k�d� Virtis (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer) spektrom�ter az atmoszf�ra k�l�nb�z� r�tegeir�l szolg�ltat adatokat, valamint vizsg�lja a felh�ket �s a l�gk�r dinamik�j�t. A szond�n helyet kapott egy speci�lis kamera is (Venus Monitoring Camera), amely a felsz�nr�l �s az atmoszf�r�r�l egyar�nt k�sz�t k�peket.Az els� felv�telek egyik�t a Virtis m�szer k�sz�tette a bolyg� d�li p�lusa felett �rv�nyl� felh�takar�r�l. A hamissz�nes k�p bal fel�n a V�nusz nappali, jobb fel�n az �jszakai oldala l�tszik. El�bbin a felsz�nt�l legal�bb 65 km-es magass�gban lev� felh�k tetej�r�l visszavert napf�ny l�tszik a l�that� f�ny tartom�ny�ban, ut�bbin viszont kb. 10 km-rel m�lyebbre lel�tunk az 1,7 mikronos infrav�r�s tartom�nyban. A kompozit k�pen minden egyes pixel 50 kilom�ternyi ter�letnek felel meg. Ez a felbont�s m�g tov�bb jav�that�, amint a szonda k�zelebb ker�l a V�nuszhoz, �s el�ri v�gleges p�ly�j�t.