A Bakos G�sp�r (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai K�zpont, Cambridge, Egyes�lt �llamok) vezette kutat�csoport els� exobolyg�ja, a HAT-P-1b egy kb. 450 f�ny�vre, a Lacerta (Gy�k) csillagk�pben l�v� kett�scsillag egyik komponense k�r�l kering 4,46 napos peri�dussal, mintegy 0,055 Csillag�szati Egys�g t�vols�gban (1 CS.E. az �tlagos Nap-F�ld t�vols�g). A felfedez�sben Kov�cs G�za (MTA CSKI) is r�szt vett az �ltala kifejlesztett tranzitkeres� szoftverekkel, illetve a tranzit fotometriai meger�s�t�s�re a piszkestet�i 60/90/180 cm-es Schmidt-t�vcs�vet is haszn�lt�k. A szoftverek fejleszt�s�nek (P�l Andr�s, ELTE) �s a piszk�stet�i adatok feldolgoz�s�nak (Sip�cz Brigitta, ELTE) is jelent�s magyar vonatkoz�sai vannak.Az exobolyg�k csal�dja napjainkban mintegy 200 tagot sz�ml�l, �m a fed�si exobolyg� oszt�ly – amihez az �j plan�ta is tartozik – csup�n 12 �gitestb�l �ll. Ezen fajta k�s�r�k tanulm�nyoz�sa sokkal t�bb inform�ci�t �rul el a rendszerr�l, meghat�rozhat�v� v�lik p�ld�ul a bolyg� t�mege, m�rete, �gy a s�r�s�ge is.A HAT-P-1b ezekb�l a szempontokb�l meglehet�sen szokatlan: b�r p�lyaelemei egy�rtelm�en a "forr� Jupiterek" aloszt�lyba sorolj�k, az 1,36-szoros jupitersug�rhoz mind�ssze alig t�bb mint f�l jupitert�meg tartozik, azaz a plan�ta s�r�s�ge csup�n negyede a v�z�nek, Bakos G�sp�r szavaival: k�nnyebb, mint egy �ri�si parafag�mb. B�r a legels�k�nt tal�lt fed�si exobolyg�, a HD 209458b is hasonl�an felf�v�dott l�gk�rrel b�r, a csillag�szok mind ez id�ig nem tal�lt�k meg a magyar�zatot ezekre a k�l�nleges fizikai tulajdons�gokra. Forr�s: Astrophysical Journal Letter, k�zl�sre bek�ldve (astro-ph/0609369)