Fontos k�rd�s, hogy lehet-e minden csillagnak bolyg�ja, �s ha nem, milyen folyamat akad�lyozhatja meg a bolyg�rendszer kialakul�s�t. Balog Zolt�n (University of Arizona, ill. Szegedi Tudom�nyegyetem) �s munkat�rsai a Spitzer infrav�r�s �rt�vcs� rendk�v�l �rz�keny m�szereivel olyan csillagkeletkez�si tartom�nyokat vizsg�ltak, melyekben nagy sz�mban tal�lhat�k O sz�nk�pt�pus� csillagok. Ezek nagy t�meg� �s �ri�si f�nyteljes�tm�ny� objektumokk�nt "sz�tf�jj�k" a csillagk�zi anyag felh�it. A kutat�csoport megfigyel�sei sor�n olyan fiatal csillagok ut�n kutattak, melyek k�r�l m�r nincs protoplanet�ris korong. A meglepet�s akkor k�vetkezett be, amikor t�bb csillag k�r�l �ppen megsemmis�l� korongokat fedeztek fel. �gy t�nik, hogy ezek az �gitestek csak nemr�giben t�vedhetettek a k�zeli O t�pus� csillag ok szomsz�ds�g�ba, �gy a csillag�szoknak lehet�s�g�k ny�lik a folyamatot r�szleteiben tanulm�nyozni. A korongok megsemmis�l�s�t okoz� folyamatot fotoevapor�ci�nak, azaz f�ny �ltali "elp�rolg�snak" h�vjuk. A jelens�get elszenved� fiatal, a Napunkhoz hasonl�, de m�g protoplanet�ris koronggal �vezett csillagok az elm�lt n�h�ny sz�zezer �vben t�ls�gosan k�zel ker�ltek a mindent els�pr� sug�rz�s forr�s�hoz. Ezek a forr�, O t�pus� csillagok a Napn�l ak�r sz�zszor nagyobb t�meg�ek is lehetnek, kibocs�tott sug�rz�suk pedig ak�r egymilli�szor is fel�lm�lhatja a Nap�t. A bel�l�k ki�rad� intenz�v r�ntgensug�rz�s, illetve csillagsz�l annyira felf�ti a k�zelben (n�h�ny f�ny�ven bel�l) tart�zkod� protoplanet�ris korongokat, hogy azok gyakorlatilag „felforrnak”. Ezek ut�n az O-csillagb�l �rkez� fotonok �tk�z�seikkel elf�jj�k a ki�raml� g�zr�szecsk�ket, �gy a korong teljesen megsemmis�lhet. A folyamat hasonl�t az �st�k�s�k cs�v�j�nak kialakul�s�ra, csak �ppen sok nagys�grenddel nagyobb sk�l�kon t�rt�nik, v�geredm�nye pedig a bolyg�keletkez�s megakad�lyoz�sa a bar�ts�gtalan ter�letre t�vedt csillagok k�r�l. Az eredm�nyek alapj�n a sikeres bolyg�keletkez�s sz�ks�ges felt�tele a viszonylag nyugodt csillagk�zi k�rnyezet.