2006. február 18-án a NASA Swift nevű űrszondája szokatlan gammakitörést észlelt. A jelenség 25-ször közelebb történt Földünkhöz, mint a szokásos gammavillanások, de azoknál százszor hosszabb ideig tartott. Az eddig megfigyelt gammakitörések (GRB-k, Gamma Ray Burst), amelyek mindössze ezredmásodpercekig, legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tartanak, annyi energiát bocsátanak ki, mint saját Napunk teljes, 10 milliárd éves élete alatt - így ezen jelenségek az Ősrobbanás óta megfigyelt legnagyobb energiájú folyamatok. Ezzel szemben a GRB 060218 jelzéssel ellátott kitörés rendkívül hosszú ideig, körülbelül 2000 másodpercig (több mint fél órán át) tartott, viszont meglepően halvány volt. A kitörés maga egy körülbelül 440 fényévnyire levő, az Aries (Kos) csillagkép irányában látható galaxisban történt. A szokatlan jelenséget a kutatók egy éppen kitörni készülő szupernóva előjelének tekintették. Számos más távcsővel együtt a chilei VLT-t (Very Large Telescope = Nagyon Nagy Távcső) is felhasználva sikerült a látható fény tartományában figyelemmel kísérni, amint a kitörés során a rendszer kifényesedik, eközben pedig a spektrumban megfigyelhető jelek szintén arra mutattak, hogy valóban szupernóva-robbanás bontakozik ki. A VLT-vel 2006. február 21-én megkezdett észlelés során 17 napon keresztül gyakorlatilag minden nap végeztek spektroszkópiai vizsgálatokat. A megfigyelésekkel Elena Pian (INAF, Olaszország) és kutatócsoportja megerősítette, hogy az SN 2006aj jelű, néhány nappal később megjelent szupernóva szoros kapcsolatban állt az előzőleg megfigyelt röntgenkitöréssel. Ugyanakkor a robbanás során kidobódott anyag kémiai összetételének meghatározása még folyamatban van. A megfigyeléssel első ízben sikerült közvetlen kapcsolatot kimutatni egy szupernóva és egy röntgentartományban észlelhető villanás között, amelyek a GRB-knél jóval kisebb energiájú rokon folyamatok, ellenben azoknál sokkalta gyakoribbak lehetnek. Más szavakkal a felfedezés a szupernóvák és a gammakitörések közötti már ismert kapcsolatot kiterjeszti a röntgenvillanásokra és a halványabb szupernóvákra, ezzel pedig a jelenségek közös eredetére utal.