K�zvetett m�dszerekkel viszont megbecs�lhet�, amennyiben anyagkorong veszi k�r�l az �gitestet. Ez akkor alakulhat ki, ha a szupern�va-robban�s kett�s rendszerben t�rt�nt, azaz a fekete lyuk k�r�l kering egy m�sik csillag is, amelynek anyag�t er�s gravit�ci�s erej�vel elsz�vhatja. Az anyagbefog�si korong m�rete �s h�m�rs�klet-eloszl�sa f�gg a k�zponti �gitest forg�si sebess�g�t�l, ugyanis a forg� fekete lyuk mag�val vonszolja a k�rnyez� t�rid�t, ezzel pedig felgyors�tja az ott lev� anyagot. Emiatt a g�zanyag j�val k�zelebb ker�lhet a fekete lyukhoz a belezuhan�s vesz�lye n�lk�l, mint �ll� fekete lyuk eset�n, �gy sokkal magasabb h�m�rs�kletet el�rve is m�g �szlelhet� marad sz�munkra. Jeffrey McClintock (Harvard-Smithsonian Center for Astrophyics) �s munkat�rsai ezt az elvet k�vetve meghat�rozt�k a GRS 1915+105 jel�, a F�ldt�l mintegy 36 ezer f�ny�vnyire tal�lhat� fekete lyuk forg�si sebess�g�t. A kutat�k az �raml� g�z h�m�rs�klet�t a NASA Rossi X-Ray Timing Explorer (RXTE) nev� �rb�li r�ntgen-obszervat�rium�val becs�lt�k meg.Az eredm�nyek szerint a fekete lyuk k�zel 1000 fordulat/m�sodperc sz�gsebess�ggel p�r�g, ami az Univerzumban eddig megfigyelt legsebesebb forg�st jelenti. Ez az �rt�k az elm�letileg lehets�ges maxim�lis forg�si sebess�gnek 98%-a (az ett�l gyorsabban forg� objektumok nem omlanak �ssze fekete lyukk�). A sz�ls�s�ges eredm�nyt ugyanakkkor megk�rd�jelezi Matthew Middleton (University of Durham) �s csoportja, akik szerint az anyagkorongban sz�guld� elektronokon sz�r�d� r�ntgensug�rz�s l�tsz�lag magasabb h�m�rs�kletet eredm�nyez, mint amennyi t�nylegesen uralkodik a korongban, �gy a sz�m�tott forg�si sebess�g is nagyobb, mint val�j�ban. Az adatok pontos �rtelmez�s�ben l�tez� bizonytalans�gok mellett abban mindenki egyet�rt, hogy a fekete lyukak forg�sa az �rb�li r�ntgen- �s gammat�vcs�vekkel egy�rtelm�en kimutathat�. McClintock �s csoportja a k�vetkez� k�t �vben f�ltucatnyi fekete lyukra tervez hasonl� m�r�seket v�gezni, amelyek eredm�nyek�nt a term�szetben el�fordul� legnagyobb robban�sok, a gammakit�r�sek eredet�t szeretn�k jobban meg�rteni. Az ezekre vonatkoz� modellek egy r�sz�ben a szupern�va-robban�s k�zben keletkez� ir�ny�tott g�zkil�vell�sekre, azaz jetekre van sz�ks�g, amit a robban�s sor�n kialakul�, gyorsan forg� fekete lyuk �s a k�r�l�tte �rv�nyl� g�zfelh� k�lcs�nhat�s�val lehet legk�nnyebben megmagyar�zni.