A Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Cambridge, Egyesült Államok) vezette kutatócsoport első exobolygója, a HAT-P-1b egy kb. 450 fényévre, a Lacerta (Gyík) csillagképben lévő kettőscsillag egyik komponense körül kering 4,46 napos periódussal, mintegy 0,055 Csillagászati Egység távolságban (1 CS.E. az átlagos Nap-Föld távolság). A felfedezésben Kovács Géza (MTA CSKI) is részt vett az általa kifejlesztett tranzitkereső szoftverekkel, illetve a tranzit fotometriai megerősítésére a piszkestetői 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsövet is használták. A szoftverek fejlesztésének (Pál András, ELTE) és a piszkéstetői adatok feldolgozásának (Sipőcz Brigitta, ELTE) is jelentős magyar vonatkozásai vannak.Az exobolygók családja napjainkban mintegy 200 tagot számlál, ám a fedési exobolygó osztály – amihez az új planéta is tartozik – csupán 12 égitestből áll. Ezen fajta kísérők tanulmányozása sokkal több információt árul el a rendszerről, meghatározhatóvá válik például a bolygó tömege, mérete, így a sűrűsége is.A HAT-P-1b ezekből a szempontokból meglehetősen szokatlan: bár pályaelemei egyértelműen a "forró Jupiterek" alosztályba sorolják, az 1,36-szoros jupitersugárhoz mindössze alig több mint fél jupitertömeg tartozik, azaz a planéta sűrűsége csupán negyede a vízének, Bakos Gáspár szavaival: könnyebb, mint egy óriási parafagömb. Bár a legelsőként talált fedési exobolygó, a HD 209458b is hasonlóan felfúvódott légkörrel bír, a csillagászok mind ez idáig nem találták meg a magyarázatot ezekre a különleges fizikai tulajdonságokra. Forrás: Astrophysical Journal Letter, közlésre beküldve (astro-ph/0609369)