Mag�t a jelens�get �ltal�ban megb�zhat� t�vols�gindik�tornak tartj�k, mivel a k�l�nb�z� esem�nyekhez hasonl� mennyis�g� befogott anyagra van sz�ks�g. A robban�s akkor k�vetkezik be, amikor az anyagot elsz�v� feh�r t�rpe el�ri a Chandrasekhar-f�le hat�rt�meget, amely kb. 1,4 napt�megnyi �rt�k�. A Nature szept. 21-i sz�m�ban D.A. Howell (University of Toronto) �s kutat�csoportja a Supernova Legacy Survey program keret�ben 2003. �prilis 24-�n felfedezett, SNLS-03D3bb jelz�s� (=SN 2003fg) szupern�va vizsg�lat�r�l sz�mol be, mely a nagy v�r�seltol�d�s (z = 0,244) mellett sz�mos meglep� tulajdons�got mutat. Abszol�t f�nyess�ge maximumban mintegy 0,9 magnit�d�val volt f�nyesebb a szok�sos Ia t�pus� szupern�v�kn�l, ami f�nyteljes�tm�nyben 2,2-szeres elt�r�st jelent. B�r a robban�s t�zgoly�j�nak g�mbi szimmetri�t�l val� elt�r�se ak�r 25%-kal is befoly�solhatja a szupern�va m�rhet� f�nyess�g�t, a t�bb mint k�tszer nagyobb f�nyess�get nem magyar�zhatjuk az aszimmetri�val. Az objektum halv�nyod�sa is elt�rt a hasonl� szupern�v�kn�l tapasztaltt�l, emellett a sz�nk�pek alapj�n szokatlanul alacsony kidob�d�si sebess�get m�rtek: a megfigyelt 8000 ± 500 km/s sebess�g majdnem k�tszer kisebb az Ia t�pus� robban�s eset�ben szok�sos �rt�kn�l. Mindezek a jellemz�k a Chandrasekhar-hat�rt jelent�sen meghalad� t�meg� feh�r t�rpe robban�s�ra utalnak.Az Ia t�pus� szupern�v�k els�dleges energiaforr�sa az 56-os t�megsz�m� nikkel, illetve ennek boml�sa sor�n keletkez�, szint�n 56-os t�megsz�m� kobalt radioakt�v boml�sa. Egy norm�l robban�shoz legal�bb 0,6 napt�megnek megfelel� 56Ni-re van sz�ks�g. A megfigyelt, 2,2-szer nagyobb abszol�t f�nyess�ghez viszont kb. 1,3 napt�megnyi nikkel kellene, de ekkora t�meg elk�pzelhetetlen, ha a sz�l�csillag �ppen csak �tl�pte az 1,4 napt�megnyi Chandrasekhar-hat�rt, mivel egy ilyen csillag robban�sakor a maxim�lisan el��ll�that� nikkel mennyis�ge alig 0,9 napt�meg. A sz�m�t�sok szerint a rendhagy� abszol�t f�nyess�g el�r�s�hez egy kb. 2,1 napt�meg� feh�r t�rp�nek kellett robbannia.A jelens�gre k�t magyar�zat k�pzelhet� el. Egyik szerint a sz�l�csillag egy nagyon gyorsan forg� feh�r t�rpe volt, amelyn�l a gyors forg�s ellens�lyozta a nagy t�meg �sszeroppant� hat�s�t. A m�sik elk�pzel�s k�t, 1 napt�meg k�r�li feh�r t�rpe �sszeolvad�s�val sz�mol, amelyek egy�ttesen kitehetik a 2,1 napt�meg� felrobban� �gitestet. Jelenleg nem lehet egyik elm�letet sem kiz�rni, az azonban bizonyos, hogy az Ia t�pus� szupern�v�k t�vols�gait felhaszn�l� kozmol�giai elm�leteknek figyelembe kell venni�k, hogy az SN 2003fg-hez hasonl� robban�sokra nem �rv�nyesek az �ltal�ban felt�telezett �sszef�gg�sek.