a LEGSIBB GALAXIS
2006.09.21. 20:07
Egyelre ismeretlen, hogy a korai Univerzumban pontosan mikor indult meg a galaxisok kialakulsa. A mikrohullm kozmikus httrsugrzs vizsglata arra mutat, hogy Vilgegyetemnk az srobbanst kvet ltalnos kezdeti lehls utn jra melegedni kezdett, anyaga pedig ismt ionizldott. Ennek a folyamatnak az oka a tlnk mra igen nagy messzesgbe tvolodott (6
A Nature szeptember 14-i szmban kt cikk jelent meg z = 7 krli vrseltoldsoknl detektlt si galaxisokrl. Az elsben Masanori Iye (National Astronomical Observatory, Japn) s kutatcsoportja arrl szmol be, hogy egy z = 6,96 vrseltolds galaxist sikerlt felfedeznik a 8,3 m-es Subaru teleszkppal. Ez azt jelenti, hogy a felfedezett rendszer a most detektlt fnyt mintegy 13 millird vvel ezeltt bocstotta ki, amikor a Vilgegyetem kora jelenlegi letkornak mindssze 6%-a volt, alig 750 milli vvel az srobbans utn. A msik tanulmnyt R.J. Bouwens s G.D. Illingworth (Lick Observatory) kzlte, akik a Hubble rtvcsvel kerestek 7-8 kztti vrseltolds galaxisokat. Korbbi vizsglatokban aNagy Bummot kvet 900 milli ves kornak megfelel tvolsgban (z = 6-os vrseltoldsnl) mr galaxisok szzait talltk, de amikor ennl tvolabbi (vagyis az Univerzum trtnetben korbbi) rendszereket kerestek, mindssze egy objektumot talltak.
A kt csoport eredmnyei megerstst jelentenek a galaxiskeletkezs n. hierarchikus modellje szmra, amely szerint a nagyobb galaxisok fokozatosan, kisebb rendszerek sszetkzsvel s egybeolvadsval alakultak ki. A megfigyelsek sorn alkalmazott felttelek kis mrtk enyhtsvel nhny tovbbi felttelezhet jelltre bukkantak, ami arra mutat, hogy ebben a mintegy 200 milli ves tmeneti korban szmos kisebb galaxis sszeolvadsa jtszdhatott le. A galaxisok tlagos szma a z = 7-es, igen si llapotot jelz vrseltolds krnykn mindazonltal mindssze 18-36 szzalka a z = 6,6-os rtknl, az Univerzum ksbbi llapotban megfigyelhet rtknek.A mellkelt HST-felvtelen ngy lehetsges tvoli galaxis kpe lthat. A ngy sor a ngy galaxisjelltnek felel meg, az egyes oszlopokban pedig az adott objektumrl klnbz hullmhosszon ksztett felvtelek tallhatk, rendre 591, 776, 944, 1119 s 1604 nm-es hullmhosszon. A galaxisokat tisztn lthatan 1000 nm-nl vrsebb hullmhosszon sikerlt szlelni (ahogyan ezt a J s H jel szrkkel vgzett felvtelek mutatjk), de a 800 nm-nl kkebb tartomnyban (V, i s z szrk) teljessggel szrevehetetlenek. A sugrzs hirtelen megsznse ezekben a tartomnyokban a hasonl korai, nagy vrseltolds, sok szlet csillagnak otthont ad galaxisok jellemzje. A jelensg oka, hogy az Univerzumban akkoriban nagy mennyisgben jelen lev semleges hidrogn elnyeli ezeket a hullmhosszakat.
|