A mai technika erre term�szetesen m�g nem k�pes, de �jra �s �jra siker�l egy-egy l�ncszemmel k�zelebb ker�lni a megval�s�t�shoz. A terraform�l�s, vagy „f�ldies�t�s” a hosszabb emberes k�ldet�seket is megk�nny�ten�, lehet�v� t�ve a Holdon, vagy ak�r a Marson felsz�ni b�zisok meg�p�t�s�t.ki�rt 9000 doll�ros p�ly�zatot �t di�k nyerte el. K�z�l�k egy arizonai m�rn�khallgat�, Rigel Woida, egy olyan elk�pzel�ssel �llt el�, amely tal�n meg is val�sulhat a j�v�beni marsexped�ci�k kapcs�n. A tanulm�ny szerint ballonok alkotta t�kr�kkel �sszegy�jten�k a napf�nyt a felsz�n egy n�gyzetkilom�ternyi ter�let�re, amely ez�ltal 20 fokra melegedne fel. Ehhez �sszesen 300 darab, egyenk�nt 150 m�ter �tm�r�j� k�l�nleges ballonra lenne sz�ks�g. A napf�ny nem csak felsz�ni h�m�rs�klet n�vel�se miatt fontos, hanem egy k�ldet�s sz�m�ra is energi�t szolg�ltatna napelemek r�v�n.Egy ilyen, m�sf�l km-es t�k�r l�trehoz�sa �nmag�ban is nagy technikai feladat, �m egy�b probl�m�kat is meg kell hozz� oldani. A ballonok pl. az ultraibolya sugarakat is visszat�kr�zn�k, melyek az �zonr�teg hi�ny�ban a Mars felsz�n�t el�rve hal�los sug�rz�st jelenten�nek az emberek sz�m�ra. Ez�rt olyan anyaggal kell bevonni a t�kr�ket, amely csak a l�that� �s infrav�r�s f�nyt t�kr�zn� vissza. Ma m�g nagyon t�volinak t�nik az eg�sz k�rd�sk�r, �m �ppen az ilyen tanulm�nyok jelentik az els� l�p�st a Marshoz vezet� �ton, �s hogy az ember tart�san megvethesse l�b�t m�s bolyg�kon.