A Mars lakhatbb ttele
2006.11.30. 19:08
A ma mg a tudomnyos fantasztikum birodalmba tartoz eljrs, a terraformls, azaz egy msik bolygt a Fldre jobban hasonltv vltoztatni, az emberisg rbli terjeszkedsnek elengedhetetlen rsze lesz. Ennek sorn a meghdtott bolyg egy rszt, vagy akr az egszt gy alaktjuk t, hogy oxignt tartalmaz lgkrt, 20 fok krli felszni hmrskletet, s szmos egyb, a fenntarthat emberi lthez kulcsfontossg krlmnyt lltsunk el.
A mai technika erre termszetesen mg nem kpes, de jra s jra sikerl egy-egy lncszemmel kzelebb kerlni a megvalstshoz. A terraformls, vagy „fldiests” a hosszabb emberes kldetseket is megknnyten, lehetv tve a Holdon, vagy akr a Marson felszni bzisok megptst.kirt 9000 dollros plyzatot t dik nyerte el. Kzlk egy arizonai mrnkhallgat, Rigel Woida, egy olyan elkpzelssel llt el, amely taln meg is valsulhat a jvbeni marsexpedcik kapcsn. A tanulmny szerint ballonok alkotta tkrkkel sszegyjtenk a napfnyt a felszn egy ngyzetkilomternyi terletre, amely ezltal 20 fokra melegedne fel. Ehhez sszesen 300 darab, egyenknt 150 mter tmrj klnleges ballonra lenne szksg. A napfny nem csak felszni hmrsklet nvelse miatt fontos, hanem egy kldets szmra is energit szolgltatna napelemek rvn.Egy ilyen, msfl km-es tkr ltrehozsa nmagban is nagy technikai feladat, m egyb problmkat is meg kell hozz oldani. A ballonok pl. az ultraibolya sugarakat is visszatkrznk, melyek az zonrteg hinyban a Mars felsznt elrve hallos sugrzst jelentennek az emberek szmra. Ezrt olyan anyaggal kell bevonni a tkrket, amely csak a lthat s infravrs fnyt tkrzn vissza. Ma mg nagyon tvolinak tnik az egsz krdskr, m ppen az ilyen tanulmnyok jelentik az els lpst a Marshoz vezet ton, s hogy az ember tartsan megvethesse lbt ms bolygkon.
|