A k�pek az �ri�sbolyg� t�rs�g�ben t�lt�tt n�gy �v leghosszabb okkult�ci�ja sor�n k�sz�ltek. Ilyenkor a Nap pontosan a bolyg� m�g� ker�l, amivel a szonda sz�m�ra megvil�g�tja a gy�r�ket, �gy azokon egy�bk�nt kivehetetlen r�szletek is j�l l�that�v� v�lnak. Egy-egy ilyen egy�tt�ll�s �ltal�ban csak egy �r�n �t tart, �m a Cassini most 12 �r�ra mer�lt a bolyg� �rny�k�ba.A leheletv�kony �j gy�r� a legf�nyesebb bels�, valamint a k�ls�, G �s E jel� gy�r�k k�z�tt helyezkedik el. Helyzete egybeesik k�t hold, a Janus �s az Epimetheus p�ly�j�val, ez�rt a kutat�k �gy v�lik, hogy a gy�r�t a meteorit-�tk�z�sek miatt a holdak felsz�n�r�l kidobott anyag hozhatta l�tre. A j� megfigyel�si k�r�lm�nyek lehet�v� tett�k, hogy az E gy�r� szerkezet�t is r�szletesen megvizsg�lhassa a szonda, �s ott �jabb k�ll�ket fedezett fel. A k�ll�k olyan, a gy�r�kre mer�leges k�pz�dm�nyek, melyek merev testk�nt l�tszanak keringeni a gy�r�kkel egy�tt �s val�sz�n�leg a bolyg� m�gneses tere alak�totta ki �ket. Az E gy�r� par�nyi j�gkrist�lyok milli�rdjaib�l �ll, �s – a felt�telez�sek szerint – az Enceladus hold gejz�reib�l kip�f�kel� anyag hozta l�tre.