Az �rt�vcs� c�lpontja a Cas A jel� szupern�va-maradv�ny volt, amely a maga nem�ben a legfiatalabb, mind�ssze 325 �ves. A mell�kelt hamissz�nes felv�tel �rulkodik arr�l, hol t�rt�nik az elektronok gyors�t�sa: a m�gneses mez�ben spir�loz� elektronok �ltal kibocs�tott r�ntgensug�rz�st a k�ls� �vdarabokban k�k sz�n jelzi, itt tal�lhat� a robban�s �ltal keltett t�gul� l�k�shull�m. Z�ld �s piros sz�nnel jel�lt�k a progenitor csillag t�bb milli� fokra hev�lt sz�tsz�rt maradv�ny�t. Az adatok elemz�se r�vil�g�tott arra, hogyan is t�rt�nik a gyors�t�s. A megfigyel�sek szerint az elektronok ide-oda "pattognak" a maradv�ny er�s m�gneses mezej�ben – hasonl�an a flipperautomata goly�j�hoz, amelyet a p�ly�n l�v� akad�lyok taszig�lnak ide-oda, minden egyes l�k�ssel �jabb energiaadagot �tadva, ez�ltal pedig felgyors�tva a goly�t. A m�r�sek alapj�n az elektronok az elm�letileg lehets�ges hat�rig k�pesek �gy gyorsulni �s hasonl� folyamatok j�tszhatnak k�zre a kozmikus sugarak nagy r�sz�t kitev� nehezebb protonok �s ionok nagy energi�kra val� felgyors�t�s�ban. A tud�sok becsl�se szerint a l�k�shull�m leglassabb r�sz�ben mintegy 200 �v, azaz k�zel a maradv�ny kor�nak a fele kell ahhoz, hogy az elm�letileg lehets�ges legnagyobb energi�t el�rj�k az elektronok, azonban a gyorsabban halad� tartom�nyokban ehhez 50 esztend� is el�gs�ges. M�r az 1960-as �vekben is gyan�tott�k az asztrofizikusok, hogy a szupern�v�k l�k�sfrontjainak k�z�k lehet a kozmikus sugarakhoz, �s ez az �j megfigyel�s most perd�nt� bizony�t�kkal szolg�l az elm�let helyess�ge mellett.