Rszecskegyorst szupernvk
2006.11.30. 19:17
A Chandra rntgenteleszkp segtsgvel minden eddiginl rszletesebben trkpeztek fel egy fiatal szupernva-maradvnyt, melynek eredmnye szerint ezekbl az gitestekbl indulnak ki a termszetben megfigyelhet legnagyobb energij rszecskk.
Az rtvcs clpontja a Cas A jel szupernva-maradvny volt, amely a maga nemben a legfiatalabb, mindssze 325 ves. A mellkelt hamissznes felvtel rulkodik arrl, hol trtnik az elektronok gyorstsa: a mgneses mezben spirloz elektronok ltal kibocstott rntgensugrzst a kls vdarabokban kk szn jelzi, itt tallhat a robbans ltal keltett tgul lkshullm. Zld s piros sznnel jelltk a progenitor csillag tbb milli fokra hevlt sztszrt maradvnyt.
Az adatok elemzse rvilgtott arra, hogyan is trtnik a gyorsts. A megfigyelsek szerint az elektronok ide-oda "pattognak" a maradvny ers mgneses mezejben – hasonlan a flipperautomata golyjhoz, amelyet a plyn lv akadlyok tasziglnak ide-oda, minden egyes lkssel jabb energiaadagot tadva, ezltal pedig felgyorstva a golyt. A mrsek alapjn az elektronok az elmletileg lehetsges hatrig kpesek gy gyorsulni s hasonl folyamatok jtszhatnak kzre a kozmikus sugarak nagy rszt kitev nehezebb protonok s ionok nagy energikra val felgyorstsban.
A tudsok becslse szerint a lkshullm leglassabb rszben mintegy 200 v, azaz kzel a maradvny kornak a fele kell ahhoz, hogy az elmletileg lehetsges legnagyobb energit elrjk az elektronok, azonban a gyorsabban halad tartomnyokban ehhez 50 esztend is elgsges. Mr az 1960-as vekben is gyantottk az asztrofizikusok, hogy a szupernvk lksfrontjainak kzk lehet a kozmikus sugarakhoz, s ez az j megfigyels most perdnt bizonytkkal szolgl az elmlet helyessge mellett.
|