HST egy h�t alatt 180 ezer csillag f�nyess�gv�ltoz�sait m�rte, melyek k�r�l 16 �gitest piciny elhalv�nyod�sokat mutatott. Ezek egyik lehets�ges oka a csillagok k�r�l kering� bolyg�k l�t�ir�nyon val� �tvonul�sa, amely sor�n a bolyg�korong �ltal letakart csillagr�sz f�nyess�g�vel kevesebbet m�rhet�nk. M�r egy 1 jupitert�meg� exobolyg� is k�pes az �rt�vcs� m�szereivel kimutathat� f�nyv�ltoz�st okozni. A SWEEPS a telihold korongj�nak mintegy 2%-�t kitev� �gter�leten vizsg�l�dott, amelyben a csillagok a Tej�t magj�hoz k�zel, t�l�nk nagyj�b�l 26 ezer f�ny�vre tal�lhat�k. A bolyg�jel�ltek k�z�tt �sszesen 5 darab ultrar�vid peri�dus�ra bukkantak, melyek csup�n p�r �ra alatt ker�lik meg csillagukat. Egyik�k, a SWEEPS-10 n�vre keresztelt plan�ta kering�si ideje mind�ssze 10 �ra, ami azt jelenti, hogy nagyj�b�l 500 ezer km-re keringhet csillag�t�l (ez alig nagyobb, mint az �tlagos F�ld-Hold t�vols�g). Emiatt viszont a felsz�ni h�m�rs�klete el�rheti az 1700 fokot, �s minimum 1,6 jupitert�meg�nek kell lennie ahhoz, hogy ilyen k�zeli p�ly�n csillag�nak gravit�ci�ja m�g ne szak�tsa darabokra. A bolyg�jel�lteket t�bb f�ldi t�vcs�vel is megfigyelik a k�zelj�v�ben, hogy bizony�t�st nyerjen: val�ban nem t�rpecsillagokr�l, hanem igazi bolyg�kr�l van sz�. A Very Large Telescope (VLT) seg�ts�g�vel m�r 2 jel�ltr�l siker�lt kimutatni, hogy ezek t�nylegesen plan�t�k. Az egyik 10 jupitert�meg�, ami �ppen alatta van a kb. 13 jupitert�megn�l h�z�d� barnat�rpe-hat�rnak. A m�sik egy 3,8 jupitert�meg� bolyg�, amely a Napn�l 25%-kal nagyobb t�meg� csillag�t 4,2 nap alatt ker�li meg. A Hubble �rt�vcs� adatai alapj�n arra k�vetkeztetnek a kutat�k, hogy legal�bb 6 milli�rd Jupiter m�ret� bolyg� lehet a Tej�trendszerben, �gy m�g b�ven akadnak felfedez�sre v�r� vil�gok.